WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:     | 1 | 2 || 4 | 5 |   ...   | 82 |

«Budapest, 1985 A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának kiadványa technikai szerkesztő: Beke László, Marosi ...»

-- [ Page 3 ] --

Esztergommal függ össze az érsekség vörös márvány bányáiban, Tardoson és Süttőn folyó munkálkodás, amely 1460 és 1543 között különösen intenziv lehetett, hiszen ennek a kedvelt anyagnak az exportja nemcsak az ország területére terjedt ki, hanem Lengyelországra és Sziléziára is, sőt talán még máshová is vittek belőle (50). Annál sajnálatosabb, hogy a bányamüvelésre csupán egyetlen adatunk van, amely szerint 1489-ben Beatrix lapicidái (nyilván a királyi lapicidák) dolgoztak a tardosi bányában (51). Ebből az következnék, hogy a megrendelő küldött megfelelő mestereket, kőfejtőket és kőfaragókat a kivánt kövek kifejtésére, esetleg egyben az elsődleges faragására is.

Esztergomból ágazott ki egy jeles olasz mesternek pesti mühelye, ebből származott a belvárosi plébánia templom két monumentális tabernákuluma (52) és az egykori oltárának a maradványai (kb. 1505–1508). Erre az összefüggésre utal mind az a szoros stiluskapcsolat, amely az esztergomi vörös márvány lunetta-keret tömötten faragott gyümölcsfüzére és az egykori pesti oltár füzérdiszes pilasztermaradványa között mutatkozik, mind pedig az egyik megrendelőnek, Nagyrévy Andrásnak a személye, aki Ippolito d’Este vikáriusa volt. Ez a kiváló szobrász-kőfaragó mester nyilván azonos volt azzal az „Italus in Pesth” nevü mesterrel, akivel Ippolito egri számadásai szerint Miklós püspök (II. Miklós egri püspök, vagy Báthory Miklós váci püspök?) figurális sirkövét faragtatták 1506-ban, 25 forintért (53). Tehát a pesti mester Ippolito udvartartásával ekkor is kapcsolatban volt. Mindezekből nyilvánvaló egy személyhez kötött, nagyszabásu mühely huzamosabb tevékenysége.

A pesti olasz mester mühelyében hazai kőfaragók is tanulhattak, közöttük feltehetőleg az a lapicida is, aki a sajókazai vörös márvány tabernákulumot (54) faragta. Ennek egyes motivumai ugyanis Pest város tabernákulumához kapcsolódnak.

Itt kell megemlékeznünk Egerről is (55), ahol olyan siremlékek is sirkőtöredékek maradtak fenn, amelyek közös mühelyre, illetve közös mühelygyakorlatra vallanak. Közös jellemvonásuk a vésett körvonalrajz. Ez a nemesen egyszerü sirkőtipus és ez az igen finom faragási gyakorlat több évtizeden át követhető (Chaholi Gáspár 13-14 egri kanonok sirköve 1514-ből és néhány szép töredék). Ennek az iránynak időrendben legkésőbbi példája Csaby István egri várkapitánynak igen szép cimeres sirkőlapja, 1534 tájáról.

Az esztergomi mühelyek a századfordulón, Bakócz Tamás érseksége idejében, hallatlanul fellendültek és a legmagasabb müvészi szinvonalra jutottak. Bakócz nagy mecénási müve, a Mária kápolna (56) a székesegyház déli oldalán nemcsak alaprajzában, felépitésében kimagasló alkotás, hanem teljes egészében a vörös márvány faragás technikájának a legnemesebb és legtökéletesebb emléke. A kápolna épitésekor kialakult kőfaragó mühely európai, sőt olasz viszonylatban is a legkülönbek közé tartozott. Nem lehet kétséges, hogy ennek a mühelynek kisugárzó hatása is voit, sőt, a jelek szerint külső megrendelésre is dolgozott. Innen származhatott 23, 26 mind Szathmáry György pécsi püspök monumentális vörös márvány tabernákuluma (Pécs, székesegyház), mind pedig az a ritka szép vörös márvány pilasztertöredék, 24 mely Lőcsén (57) került elő (Lőcse, Városi Muzeum). Töredékességében is elsőrangu darab, talán a Thurzók épitkezéseinek a maradványa.

A Bakócz-mühelynek egyik tagja volt Ioannes Fiorentinus (58), aki feltehetőleg részt vett a kápolna faragási munkálataiban 1506–1507-ben (lavabo a sekrestyében, a kórusablak gyámköve), majd pedig továbbra is Esztergomban maradt, ahonnan igen széles körü és hosszantartó exporttevékenységet folytatott még külföldi megrendelésre is. Menyőre vörös márvány kapuzatot (1514), tabernákulumot (1515), keresztelőkutat (1515) szállitott, Felsőelefántra (1515), Csatkára (1516), Gnieznóba (1516Ráckevére (1525) sirköveket. Esztergomi munka Kalonday György 11 (+1509) sirköve is Kalondán (59).

36-37 Az esztergomi vörös márvány-kultusznak kései emlékei a szilágysomlyói templom faragványai: a sekrestyeajtó, a szentségtartó fülke és a Keresztrefeszités dombormü, valamennyi az 1532 körüli időből (60). Kérdéses azonban, hogy vajon Esztergomból csupán a márványt szállitották-e avagy a kész faragványokat is? Mivel az ajtó ornamentikája erdélyi kapcsolatra mutat, inkább az első lehetőség a valószinübb.

Esztergomhoz hasonlóan, jóllehet, nem olyan nagy arányokban, kőfaragó mühelyek alakultak az épittető humanista püspökök székhelyein, mint például Veszprémben (61), Pécsett, (62) Váradon (63). Külön jelentősége van Gyulafehérvárnak, ahol Lázói János (Johannes Lazoynus) telegdi főesperes kápolnaépitkezése (1512) (64) során 32 lombard hatás alatt álló, de erősen helyi jellegü kőfaragó mühely keletkezett.

Az udvari nemesség körében folyó épitkezések szintén kisebb-nagyobb mühelyek megszervezését tették szükségessé. Ezek a mühelyek azonban általában egy-egy feladathoz, egy-egy épitkezéshez kötöttek, következésképpen müködésük is rövidebb ideig tarthatott. Ilyen mühelyek (65) voltak a XV. század két utolsó évtizedében;





27 Vázsonyban, Nyirbátorban (Báthory István épitkezései), Sárospatakon, a XVI. század 29 első negyedében ujból Nyirbátorban (ifjabb Báthory András épitkezései), Csővárott, 25 Simontornyán, Koroknyán, Gyulán és szinte a török hóditás küszöbén, Márévárban.

A főuri épittetők általiban kiváló kőfaragókat szerződtettek, akik kiképzésüket nyilván valamelyik központi mühelyben nyerték. Ezt bizonyitja mind a sárospataki pilaszterfejnek, mind a koroknyai gyámkőnek az összefüggése a budai mintaképekkel.

Egy-egy hatalmasabb főur udvarában azonban állandóan és több helyen is tevékenykedő mühely alakult ki. Ilyen volt az a mühely, amely Perényi Imre nádor különböző birtokain folyó épitkezéseket (Siklós, Ónod) végbevitte (66). Ennek a nádori mühelynek jó néhány tagja ismeretes: Petrus Italicus lapicida (1514–1519), magister Blasius de Dyosgyewr (1514), Ambrosius lapicida de Myskolcz, magister Franciscus lapicida de Buda (1517), Georgius lapicida de Miskolcz (1517), magister Paulus lapicida de Soklios (Siklós), aki 1517-ben Ónodon a „palatium” ablakait és ajtajait faragta, továbbá lapicidae Italici de Soklios (1518). A mühely tagjai részben olaszok, részben magyarok voltak, akik különféle helyekről származtak. Perényi nádor mühelyéhez hasonló épitési szervezet néhány évtizeddel később Nádasdy Tamás nádor birtokain alakult ki.

21-22 A XVI. század elején a városok is belekapcsolódtak az uj stilusáramlatba. Elsőnek éppen az egyik legészakibb város: Bártfa, mely nyilván Budával való sürü kapcsolatai révén ismerhette meg az uj stilust. A bártfai magisztrátus, amikor a várost reprezentáló épületnek, a városházának a megépitésére került sor, Alexius mestertől olasz stilusu ablakokat (fenestras ytalicales) kivánt (67). Alexius valóban olyan mühelyt szervezett, amely nyilván az ő rajzai nyomán gotizáló reneszánsz stilusban faragta ki a városháza dus dekorativ részleteit: ajtókat, ablakokat és a rendkivül ötletesen felékesitett kedves erkélyt. Alexius mühelye szélesebb körü tevékenységet folytathatott, ezt bizonyitják a bártfai muzeum kőtárában levő hasonló töredékek.

Más városokban is megmutatkozott a hajlandóság az uj stilus átvételére (Kisszeben, Késmárk, Eperjes, Lőcse, Pozsony, Selmecbánya, Székesfehérvár, Kolozsvár) és ennek nyomán kisebb mühelyek kialakulása is megindulhatott. E folyamatnak szemléletes példája egy délvidéki város: Szeged, ahol jő néhány reneszánsz töredék került elő, az egykori polgárházak maradványai (68), amelyek kétségtelenül helyi kőfaragók munkái. Szegeden igen jelentős kőfaragómühelyek lehettek, hiszen az egyházi adó 1522-iki összeirásában kilenc magyar kőfaragó nevét jegyezték fel (69).

A nagy központokhoz köthető emlékeken kivül számos szétszórt, társtalan reneszánsz kőfaragvány ismeretes (templomajtók, tabernákulumok, sirkövek stb.). Ezeknek egy része vándor kőfaragók munkája, mint pl. a kisszebeni plébánia templom reneszánsz részletei Vincenzo da Ragusától. Más részük pedig valamely központi mühelyben iskolázott és onnan egy-egy feladat elvégzésére meghivott mesterektől származhatik. De számolhatunk személyhez kötött, kisebb-nagyobb vidéki mühelyek alakulásával is. A sirkövek feltehetőleg ilyen mühelyekből kerültek ki. Mindezeknek a faragványoknak a szinvonala különböző a kőfaragók képességei szerint. Mindazonáltal vannak közöttük kitünően faragott emlékek is, mint például Andocson (Somogy megye), a sekrestyeajtó gótikus jellegü kereteléssel, de a budai töredékekkel 39 kapcsolatot mutató tojásfüzéres párkánnyal (70), vagy Keszün (Mezőség) a gyönyörü 38 ornamentikával diszitett ajtó (1522) (71), vagy a gyerőmonostori párkány (Kalotaszeg), amely az 1536-ból való ülőfülke (72) alapján pontosan keltezhető ugyanerre az évre.

E rövid áttekintés csupán a különféle jellegü, jelentősebb mühelyek kialakulását kivánta megvilágitani - amennyire ez idő szerint ez a leletek és adatok segitségével lehetséges, stiluskérdésekre is csupán ilyen vonatkozásban tért ki (73). Ez az áttekintés is - az adatok felette gyér volta és a leletek szétszórtsága miatt – csupán csak vázlat. Mégis mindabból, amit ma ismerhetünk, igen szines kép tárul elénk a szerteágazó mühelygyakorlatról, sőt a főbb mühelytipusok is kirajzolódnak. Ezek pedig a következők: királyi mühelyek, egyházi székhelyek mühelyei, főuri épitkezések során hosszabb-rövidebb ideig müködő mühelyek, ritkábban nagyobb birtok-komplexuson tevékenykedő mühely, mint Perényi nádoré. Mindezek a mühelyek az épittető mecénás kezdeményezésétől, terveitől, támogatásától függtek. De ezeken kivül voltak függetlenebb alakulatok is: egy-egy mester személyéhez kötött, egyéni mühelyek és végül mint legkésőbbiek a városi mühelyek. De éppen az utóbbiak azok, amelyek a további fejlődésben, az érett reneszánsz és a késő reneszánsz idején nagy jelentőségre jutnak. A jövő felé mutat egyes mühelyeknek az exporttevékenysége, és pedig nem is az egyes kiváló daraboknak, cimerköveknek, sirköveknek az exportja, hanem az épitési tagozatoknak és kereteléseknek az előregyártása és távolabbi vidékekre való exportálása, amint erre Kassai István mester munkássága mutatott példát.

A mohácsi vész, illetve Buda elfoglalása után következő korszak gazdag örökséget vett át, mind a motivumkincsben, mind mühelygyakorlatban és tapasztalatokban. Éppen ez a dus örökség magyarázza, hogy a tragikusan megváltozott politikai helyzet ellenére is az épitkezések a megmaradt országrészekben tovább folytatódtak és ezek kapcsán uj mühelyek keletkeztek, uj mühelygyakorlat alakult ki. Ezek a mühelyek - az ország három részre szakadásának megfelelően – három csoportra oszthatók: erdélyiekre, felvidékiekre és dunántuliakra.

Ennek a tanulmánysorozatnak a célja éppen ezeknek a kései kőfaragómühelyeknek a megismertetése, illetve egykori tevékenységüknek lehető rekonstruálása amennyire ez az igen meggyérült emlékanyag és a nagyon töredékes levéltári anyag alapján ez idő szerint lehetséges. Ez a stiluskorszak nagyjából a XVI–XVII. századnak felel meg, lényegileg az 1541 és 1690 közötti időszaknak. A stilus fejlődés kezdetben az érett reneszánsz formakincséből indult ki, majd átfordult a késő reneszánszba, végső szakaszában pedig a kora barokk felé hajlik, illetve azzal vegyül.

A tervezett tanulmánysorozat először az erdélyi mühelyeket veszi sorra, ezek között is legelsőnek a kolozsvári mühelyeket, éspedig azért, mert ezeknek a jelentősége tulhaladta a többiekét. Másrészt éppen a kolozsvári mühelyek rekonstruálhatók a legrészletesebben is a viszonylag bővebben fennmaradt adatok és emlékek alapján.

Mühelygyakorlatuk megismerése egyben a többi mühelyek tevékenységére is fényt vet.

A többször idézett tanulmányok röviditési jegyzéke:

BALOGH 1926 = BALOGH J.: Néhány adat Firenze és Magyarország kulturális kapcsolataihoz. Arch.

P1, P2 Ért. XL. 1923–26.

BALOGH 1933 = BALOGH J.: A renaissance épitészet Magyarországon. I. Magy. Müvészet. IX. 1933.

BALOGH 1934 = BALOGH J.: A renaissance épitészet és szobrászat Erdélyben. Magy Müvészet. X.1934.

BALOGH 1939 = BALOGH J.: A későgótikus és a renaissance-kor müvészete. Magy. Müvelődéstörténet.

Szerk. Domanovszky Sándor II. Budapest, 1939.

BALOGH 1940 = BALOGH J.: A későrenaissance és a kora-barokk müvészete. – Magy. Müvelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor. III. Budapest, 1940.

BALOGH 1943 = BALOGH J.: Az erdélyi renaissance I. Kolozsvár, 1943.

BALOGH 1953 = BALOGH J.: A magyar renaissance épitészet. Budapest, 1953.

BALOGH 1955 = BALOGH J.: Az esztergomi Bakócz kápolna. Budapest, 1955.

BALOGH 1966 = BALOGH J.: A müvészet Mátyás király udvarában I–II. Budapest, 1966.

BALOGH 1967 = BALOGH J.: I mecenati ungheresi del primo rinascimento. Acta Historiae Artium.

XIII. 1967.

BALOGH 1970 = BALOGH J.: Die ungarischen Mäzene der Frührenaissance. Jahrbuch des Kunsrhistorischen Institutes der Universität Graz V. 1970.

BALOGH 1973 = BALOGH J.: A „Korarenaissance” és a „Későrenaissance” cimü fejezetek. – A magyarországi müvészet története. Szerk. Dercsényi D. és Zádor A. V. kiadás. Budapest, 1973.

(1) HUTH. H.: Künstler und Werkstatt der Spätgotik. Augsburg, 1923., KLETZL, O.: Titel und Namen von Baumeistem deutscher Gotik. München, 1935. Reallexikon zur deutschen Kunstgeschichte.

Bd. I. Stuttgart, 1937. Sp. 1520–1528 (Baubetrieb, Bauhandwerker). Bd. II. Stuttgarr–Waldsee, 1948.



Pages:     | 1 | 2 || 4 | 5 |   ...   | 82 |


Similar works:

«Unknown Book 7594416 If spending the action it can have your times are. Very, of the staffing user with interest and good achievement beginning for a secured customer, you will keep credit Unknown Book 7594416 as getting garnishments greet in a high-traffic you are also drastically. Consulting offered them started fixing to consider the year! Getting at frontiers can already but then deal does give-up rent of care. Us need the to-do, giving ingredients before bucking the cost, and you have the...»

«MASTERARBEIT Titel der Masterarbeit „Projeto Brasil Potência: Brazil and the contest for global power since 1946“ Verfasser Edgar Federzoni dos Santos angestrebter akademischer Grad Master (MA) Wien, 2013 Studienkennzahl lt. Studienblatt: A 067 805 Studienrichtung lt. Studienblatt: Individuelles Masterstudium: Global Studies – a European Perspective Betreuerin / Betreuer: Doz. Dr. Johann Wimmer MASTERARBEIT / MASTER THESIS Titel der Masterarbeit /Title of the master thesis Projeto Brasil...»

«HONFOGLALÁSUNK ÉS ELŐZMÉNYEI KERESZTÉNY EGYHÁZAK ÉS TÖRTÉNELMI SZEREPÜK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A TIZENEGYEDIK MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI TALÁLKOZÓ ÉS ÖTÖDIK MAGYAR TÖRTÉNELMI ISKOLA ELŐADÁSAI ÉS IRATAI TAPOLCA, 1996 A ZÜRICHI MAGYAR TÖRTÉNELMI EGYESÜLET KIADVÁNYA BUDAPEST-ZÜRICH 1997 HONFOGLALÁSUNK ES E L Ő Z M É N Y E I KERESZTÉNY EGYHAZAK ES T Ö R T É N E L M I SZEREPÜK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A TÍZENEGYEDIK MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI TALÁLKOZÓ ÉS ÖTÖDIK MAGYAR...»

«FEKETE KÖNYV Az erdélyi ferences kusztódia története Kájoni János kézirata n SZEGED KÁJONI JÁNOS: FEKETE KÖNYV ADATTÁR XVI-XVIII. SZÁZADI SZELLEMI MOZGALMAINK TÖRTÉNETÉHEZ Szerkeszti KESERŰ BÁLINT FEKETE KÖNYV Az erdélyi ferences kusztódia története Kájoni János kézirata Domokos Pál Péter anyagának felhasználásával sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az utószót írta, valamint a Kusztódia történetét fordította MADAS EDIT Az okleveleket fordította...»

«3. TVM-Sportlehrertag: „Turnen bewegt den Sportunterricht!“ am 27. September 2013 in Montabaur AK 11: Rope Skipping Dr. Michael Bieligk Zielgruppe: Mittelstufe (7. bis 10. Klasse) Lernziele: Erlernen von Grundsprüngen und einfachen Tricks mit dem Einzel(Single Rope), Glieder(Beaded-Rope) und Langseil (Long Rope) Material: Einzel-, Gliederund Langseile, Musikanlage 1 Rope Skippingseile Speed/Single-Rope (Einzelseil) sind Seile (von max. 3m Länge), die für den einzelnen Springer gedacht...»

«Urkundenregesten des Staatsarchivs des Kantons Zürich 1446 – 1460 URKUNDENREGESTEN DES STAATSARCHIVS DES KANTONS ZÜRICH 7. BAND 1446 – 1460 bearbeitet von Christian Sieber Trägerschaft: URKUNDENKOMMISSION DER ANTIQUARISCHEN GESELLSCHAFT IN ZÜRICH Prof. Dr. Roger Sablonier, Dr. Otto Sigg, Prof. Dr. h. c. Peter Ziegler Zürich 2007 © 2007 Staatsarchiv des Kantons Zürich Vorwort Nachdem mein Vorgänger Otto Sigg im Vorwort zum sechsten Band der Urkundenregesten, der Anfang 2005...»

«Department of Microbiology and Genetics Institute of Biochemical Microbiology Global transcriptional responses of Candida albicans to histone acetyltranferases deletion Ph.D Thesis Zahra Rashki Ghalehnoo Ph.D Thesis Adviser Prof. Dr. Angel Dominguez Olavarri Department of Microbiology and Genetics, University of Salamanca Salamanca, Spain, 2009 Prof. Dr. Angel Dominguez Olavarri Professor and Chair of Microbiology at the Department of Microbiology and Genetics, University of Salamanca Autoriza:...»

«4EC entrance exam Listen to the radio programme. Tick () A, B or C. End of course test A – Track 20 (NEF – Intermediate) Example: What’s the name of the radio programme? B Movie Review.  A Moving Now. C This week’s movies. 1 What role did Jack White play in Space Idiots? A A tennis star. B An artist. C An astronaut. 2 What sort of film is Amazing Weekend? A An action film. B A sci-fi thriller. C A romantic comedy. 3 At the start of the film, how do the two main characters in...»

«KOMMISSION DER EUROPÄISCHEN GEMEINSCHAFTEN Brüssel, den 13.11.2001 SEK(2001) 1756 REGELMÄSSIGER BERICHT ÜBER DIE FORTSCHRITTE DER TÜRKEI AUF DEM WEG ZUM BEITRITT REGELMÄSSIGER BERICHT ÜBER DIE FORTSCHRITTE DER TÜRKEI AUF DEM WEG ZUM BEITRITT *********************** Inhalt A. Einleitung a) Vorbemerkung b) Beziehungen zwischen der Europäischen Union und der Türkei. 8 Jüngste Entwicklungen im Rahmen des Assoziationsabkommens (einschließlich bilateraler Handel) Hilfe der Gemeinschaft...»

«The Social Role of Adult Education in Central Europe Erika Juhász Viola Tamášová Erich Petlák editors The Social Role of Adult Education in Central Europe Erika Juhász – Viola Tamášová – Erich Petlák (editors) Editors / Herausgebern: Erika Juhász – Viola Tamášová – Erich Petlák Title / Titel: The Social Role of Adult Education in Central Europe / Die gesellschaftliche Rolle der Erwachsenenbildung in Mitteleuropa (Nonconference reviewed Collection of Papers / Sammelband...»

«What the NAEP Civics Assessment Measures and How Students Perform by Peter Levine with support from the S.D. Bechtel, Jr. Foundation January 2013 Only eight states currently test their students on American government or civics (usually as part of a much broader social studies test), and so relatively little is known about young people’s civic knowledge, skills, behaviors, and values.1 Given the paucity of state data, the federal National Assessment of Educational Progress (NAEP) in Civics...»

«5 – 8 June 2011 Salzburg Austria CONFERENCE PROGRAM AND ABSTRACTS Edited by: Hans Egger © Geologische Bundesanstalt Berichte der Geologischen Bundesanstalt 85 ISSN 1017-8880 BIBLIOGRAPHIC REFERENCE Hans Egger, 2011. Climate and Biota of the Early Paleogene, Conference Program and Abstracts, 5 – 8 June 2011, Salzburg, Austria. Berichte der Geologischen Bundesanstalt, 85, 174 p., Wien ISSN 1017-8880 This work is subject to copyrights. All rights are reserved. © Geologische Bundesanstalt,...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.