WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:     | 1 |   ...   | 9 | 10 || 12 | 13 |   ...   | 82 |

«Budapest, 1985 A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának kiadványa technikai szerkesztő: Beke László, Marosi ...»

-- [ Page 11 ] --

A XVI. század második felének épitészeti stilusába beletartoztak a tornácos udvarok. Ilyenek nem maradtak fenn, de egykori létezésükről – az irott forrásokon kivül – néhány faragvány is tanuskodik: a Püspöky-ház baluszter-féloszlopai (Muzeum – 37. kép). Rózsás János egykori házából származó cimeres kerek-balliszt eroszlop 1580-ből R. I. monogrammal (egykor Válaszut, báró Bánffy kastély parkja), 75 valamint Bogner Gelyén Imre monogramjával ékes csavart kerek oszlop (23. kép).

Az első kettő azt a tipust képviseli, mely János Zsigmond székelyudvarhelyi várépitkezésében tünt fel az 1560-as években és másutt is előfordult (Keresd, Medgyes, Nagyszeben), a Bogner-oszlop pedig átvezet a XVII. századba.

Végül a céhlevél épitészeti eszményképének, a „janua capitulata”-nak a nézőpontjából tekintve a stilusfejlődést, valóban meglepő a pilaszter és féloszlop-fők változatossága, kezdve az 1541-es Wolphard-ajtó klasszikusan szép pilaszter-fejezetével (15. kép), folytatva a „Verbum Domini” ajtóval (17. kép), a Magyar utcai 1559-es kapuval (32. kép), a Bogner-ház diszes ajtófeleivel (20, 22. kép), a 69-70 magyar ötvös házának egyszerü puritán ajtajával (45. kép). Nem kevésbé változatos 119 a későbbi müvek sorozata, kezdve az 1579-es Wolphard-ajtó féloszlopának dus-leveles fejezetével (58. kép), az 1581-es Wolphard-ajtó erősen tagolt sima diszitetlen 131 fejezetével (57. kép), egészen a Kakas-ház ajtóin (63, 64. kép) látható későrenaissance formákig. Az utóbbiak közül a levéldiszes fejezet (64. kép) mintegy az 1579es féloszlop-fejezet (56. kép) továbbfejlesztése plasztikus irányban. Sőt a Hid utcai 119 1586-os ajtó (45. kép) féloszlopain olyan feszes körvonalu korinthusi fejezet-változat mutatkozik, amely a XVII. században lesz gyakori. Ugyanigy a következő stilusperiodus előjelei tünnek fel a két másik Hid utcai ajtónak egyszerüen profiléit diszitetlen pilaszter-fejein (42, 44. kép), valamint a Filstich-ajtó hasonló pilaszterfejezetein (87. kép).

Mindezek az emlékek a stilusfejlődés jellegzetes periódusait jelenitik meg előttünk, mintegy a csucsokat. De ezeken kivül is számos faragvány maradt fenn szerényebb épitkezésekből, (82-86. kép), mint például a szabó-jelvénnyel diszitett fogsoros párkány, (84. kép), vagy a madaras gyámkő 1583-bőt (85. kép), jelezve, hogy nemcsak a magistratus előkelőségei, a tekintélyes kereskedők, a jómódu céhmesterek épitkeztek, hanem az egyszerü polgárok is, éspedig ugy, hogy otthonuknak egyszerübb faragványokkal kivántak illő ékességet adni.

A város előkelőségeinek, jómódu polgárainak az épitkezései sokkal nagyobb méretüek lehettek, semmint azt ma rekonstruálni tudjuk. A város Fő terén és a nagyobb utcákban (Monostor, Hid, Magyar, Közép stb. utcákban) renaissance házak egész sora állhatott. Igy alakulhatott ki az a városkép, amelyet a szemtanuk egyhangulag magasztalnak. Francesco della Valle (25) igy irt róla 1535 körül: „citri...

circundata di muro con belissimi edifici.” „Giovanandrea Gromo (26), aki 1565 körül láthatta, hasonlóképpen nyilatkozott: „La Città turta di pietra con bellissime stanze et belle uie è edificata…” Szamosközy István(27), a nagymüveltségü történetiró, kiemeli lakosainak jeles tulajdonságait: „siue humanitate morum, siue quaerendi habendique industria, siue habitandi cultu nulli in Transylvania secundi.” Majd igy folytatja: „Urbs est non minus ab elegantia aedium, quam ab amoenitate loci iucunda.” A renaissance Kolozsvár igy mutatkozott meg az Itáliát jól ismerő, tárgyilagos történetiró előtt.

*** Végül a szerényebb, kevésbé lanatos, faragvány okról, a sirkövekről kell megemlékezni, amelyek részben a templomokból, részben a temetőkből kerültek elő.

A legjelentősebb közöttük Seres Jánosnak, a jeles szobrász-kőfaragónak (insignis 185 sculptor) a sirköve (90. kép), amelyen hangsulyosan cimerpajzsba helyezve látható mesterjegye és nevének kezdőbetüi, magyar sorrendben. A pajzsot övező levélindák a Wolphard-házból való kandalló gyámköveinek levéldiszére (50-51. kép) emlékeztetnek. Feltehetőleg a Seres-mühelyből származott mindkettő, vagy legalábbis a sirkő, amelyet nyilván a Seres-fiak faragtak apjuknak. Hasonlóképpen családi kapcsolat mutatkozik Berkenyesy Istvánka sirkövén, (1595), amelyre a céhmester Berkenyesy Máté cimerpajzs keretébe foglalt szivből kiemelkedő vira gravet faragott, a szülői szeretet gyengéd jelképe gyanánt. (91, 92. kép). Martinus Literatus puritán sirköve antiqua betüs feliratának ritmikus elosztásával tünik ki, Sára Anna sirköve (1597), hasonlóan kitünő kompoziciójával és az elhunyt fiatal leány ábrázolásával (95. kép). Ezek a sirkövek tehetős családok megrendelésére készültek templomokba. A szegényebbek a városfalakon kivül temetkeztek, 189 sirkövük csupán egyszerü tábla (tabula amata) volt, magyar felirattal (98. kép).

191 Ilyen Nyiró János fla Istók sirköve 1585-ból (96. kép), valamint István kisfia István siremléke 1586-ból (97. kép), az utóbbi már a házsongárdi temetőben. Mindkét sirkövön szembeszökő az antiqua betük szépsége, jóllehet szerény emlékek.

Ez még Buda öröksége az erdélyi renaissance-ban mindvégig. Az 1586-os emlék (97. kép) valószinüleg az eresz es sirkövek csoportjába tartozott, – noha ma már csonka. Uj tipust képvisel Bonczidai Gergely ötvösmester főbiró siremléke 1600-ból 190 (94. kép), még pedig az un. koporsókövet. Mindkét sirkőtipus igen gyakori a XVII-XVIII. században.





*** A fejlődés vonala mind a kőfaragók történetében, mind a faragványok stilusában rekonstruálható. Igen kérdéses azonban a kettő összekapcsolása, azaz a nevek egyeztetése az emlékekkel. Ezt csupán három mesterre vonatkozóan kisérelhetjük meg.

Az egyik Seres János, az insignis sculptor, akinek hiteles, jelzett müve Bocskay György egeresi sirköve 1573-ból. Herepei János feltételezte, hogy az eger esi várkastély faragványai is tőle származhattak, különösképpen a kapuzat 1572-ből. Ehhez a kapuzathoz viszont igen közel áll a Püspöky-ház 1571-es kapuja (38. kép), melyet dombormü diszit: medaillonba helyezve három egymásba fogódzó ruhátlan 99 alak (36. kép). Az egeresi sirkő cimertartó puttói alapján éppen Seresre lehet leginkább gondolni, mint a kapudombormü valószinü mesterére. Seres munkásságához, 127 illetve mühelyéhez kapcsolható még a Wolphard-ház három udvari ablaka (53. kép), amelyeket Wolphard István számadásai alapján tulajdonithatunk Seresnek, valamint 102 a Püspöky-ház ugyanilyen stilusu három, nagy ablaka (39. kép) és valószinüleg még 134 a Wolphard-monogramos kandalló (48. kép) is. Ha a két kapu, az egeresi (1572) és a kolozsvári (1571) valóban Seres müve, akkor Seres müvészete a második stilus-periódusnak az egyszerüségre, a struktiv elemek hangsulyozására törekvő irányához tartozott, sőt utolsó müvén, a Wolphard-ablakokon a dórizmus is nyomot hagyott. Az utóbbi munkát a Seres fiak fejezték be, mint a mühely tovább folytatói. A mesterjegy alapján nekik tulajdonitható még az 1579-es Wolphard-ajtó 129 (54. kép) és talán a gyulafehérvári vitézi sirkő is.

Határozottabban alakulhat ki előttünk Berkenyesy Máté céhmester müvészete.

186-187 Kisfiának, Istvánkának mesterjegyes sirköve (91, 92. kép) a szivhez szóló faragvánnyal kétségtelenül az ő müve. A virágtő rajza alapján ugyancsak neki tulaj donithatjuk az 1582-es kandalló (Wolphard-ház) virágdiszes dombormüveit (52. kép), 272-274 valamint Patócsy Zsófia gyönyörü renaissance tumbáját, a legszebb magyar siremléket (1583).

141-167 Kakas István épitkezéseiben (63-80. kép) pedig Diószegi István céhmester tevékenységét feltételezhetjük azon az alapon, hogy a Kakas-ház faragványai számos rokonvonást mutatnak Diószegi István fiának. Diószegi Péternek a müveivel.

Az 1590-es években, amikor Kakas épitkezett, Diószegi István volt a legjelentősebb mester Kolozsvárt.

Mind a három mester munkássága tulterjedt Kolozsvár határán, ugyanigy a töb bi kolozsvári kőfaragóé is. A kolozsvári mühelyek jelentősége csak akkor bontakozna tik ki előttünk teljesen, ha számba vesszük munkáikat, nem csupán Kolozsvárt, hanem Erdély-szerte. Ez a feladata a közlemény folytatásának.

(1) BALOGH J.: Márton és György kolozsvári szobrászok. Cluj-Kolozsvár. 1934. 63-65. - Erd. Tud. Füzetek. 71. sz. MAKKAI L.: Kolozsvár a magyar történelemben. - Kolozsvár, Szerk. Makkai L. - Vásárhelyi Z. E. Kolozsvár, 1942. 7-30., MAKKAI L.: Társadalom és nemzetiség a középkori Kolozsváron. Kolozsvári Szemle. 1942. 87-111., ENTZ G.: Die Baukunst Transsilvaniens im XI-XIII. Jahrhundert. Acta Historica Artium. XIV. 1968. 3.

Kolozsvár város XV. századi pecsétjén ea a felirat olvasható: „S. consulum civitatis coluswar.” AZ egykori városi levéltárban levő eredeti ép példányt az Erd. Museum Régiségtárában készült fénykép alapján közölte VERESS E.: Kakas István. Budapest, 1905. 144. 30. kép. (Jelen tanulmányban a 2. kép). Töredékes lenyomata: Orsz. Ltár. Dl. 29088. 1499-ből való oklevelen. A város számos régi pecsétjét közölte JAKAB E.: Rajzok I. 1870. VI. tábla.

P15 Pecséthasználati jogot 1405-ben Zsigmond adományozott a városnak (Jakab Okl. I. 1870. 121). Uj pecsétet 1585-ben csináltatott a magistratus (Kvár szkve: „A város pecsétjét ujabban metszettettem...” - III/XXIV. 2).

(2)ENTZ: i. m. 6-7. (királyi alapitás, XI-XII. század).

(3) Mátyás király 1467. szept. 29-én Kolozsvárt kelt oklevelében igy emliti: „nova civitas” (Jakab Okl. II. 1880. 320).

(4)ENTZ: i. m. S. 21. Ább. 14, 15 (a plébánia templomot megelőző Árpád-kori templomnak a maradványa a Szent Mihály templom északi falából előkerült oszloptalapzat és oszlopfő). PASCU-MARICA 1969. fig. 8-9.

(5) BÁGYUJ L.: Beszámoló a kolozsvári Szent Mihály templom 1956-1957. évi helyreállitási munkálatairól. – Kelemen Lajos Emlékkönyv. Kolozsvár, 1957. 28. lap, 14. kép.

(6) JAKAB E.: Oklevéltár Kolozsvár történetéhez. I. Buda, 1870. 124 (1405 julius 2). Ugyanekkor emelte Zsigmond Kolozsvárt a királyi városok közé, noha már Károly Róbert 1316-ban civitas-nak nevezte (ugyanott I. 32). A városfalak épitéséhez megjegyzendő, hogy már az 1405-iki ünnepélyei oklevelet megelőzően Zsigmond 1404 aug. 3-án Kosthelben (Moravia) kelt oklevelében a mészárszékek adóját „ad inchoacionem et perfectionem muri predicte civitatis nostre” rendelte (MAKKAI L.: Kiadatlan oklevelek Kolozsvár középkori történetéhez. Kolozsvár, 1947. 14).

(7) SZABÓ K.: A kolozsvári magyar polgárság összeirása 1463-ból. Tört. Tár 1882. 525-541, 729-745.

(8) SZABÓ: i. m. 1882. 526., BALOGH. J.: Kolozsvár müemlékei. Budapest, 1935. 14.

–  –  –

(10) Az 1451-es, illetve 1457-es adatra nézve l.: ENTZ G.: Müvészek és materek az erdélyi gótikában.

Kelemen Lajos Emlékkönyv. Budapest, 1957. 256.

(10a) Zsigmondkori Oklevéltár. I. Budapest, 1951. 4674 sz.

(11) ESZTERHÁZY J. gr.: A kolozsvári ferencesek egyháza. Magyar Sion. IV. 1866. 584. BALOGH: i.m. 16.

(12)BALOGH J.: A müvészet Mátyás király udvarában. Budapest, 1966. I. 158-159, 500-501.

(13) BALOGH J.: Az erdélyi renaissance. I. Kolozsvár, 1943. 79-80., 230-233.

(14) SZÁDECZKY L.: Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon. II. Budapest, 1913. 336. – Szádeczky könyvében a legkorábbi kőfaragó céhlevél a nagyszebeni. (336.) (15) A budai céhet emlitik 1481-ben és 1491-ben (BALOGH: i. m. 1966. 484.), a pesti (?) céhet pedig 1482-ben (ugyanott 510).

(16) Kolozsvár magyar és szász lakosságának jogviszonyát először Hunyadi János kivánta rendezni 1453-ban a magyar lakosság kérésére (MAKKAI i. m. 1947. 24-25), majd néhány évvel később Szilágyi Mihály 1458.

január 31-én kelt és Mátyás király pedig 1468.január 17-én kelt oklevelében szabályozta oly módon, hogy a főbirói es a magistratusi tisztségeket évenként felváltva töltsék be magyarok és szászok. (JAKAB: i. m. 192).

Ezek alapján János Zsigmond 1568. junius 3-án kiadott oklevelében megerősitette az egyenjoguságot (aequalem administrationem atque dominium) és azt kiterjesztette a plébános megválasztására, a nagy tisztségekre, a közvagyon használatára, a városkapu kulcsainak őrzésére. (Jakab Okl. II. 1888. 80-88. - Hártyaoklevél könyv alakban).

(17) BALOGH: i.m. 1943. 31.

(18) Diósy Gergely notarius volt a kolozsvári levéltár gondos rendezője és őrizője (KISS A.: Kolozsvár levéltára rendjének fejlődése. – Kelemen Lajos Emlékkönyv. Kolozsvár, 1957. 423.). A városi levéltár jelentőségéről és lelkiismeretes megőrzéséről az 1734-iki Descriptio is szól a jelentés végén.

(19) Kolozsvár kereskedelmi kapcsolataira nézve l.: GOLDENBERG, S.: Kolozsvár kereskedelme a XVI.

században. – Kelemen Lajos Emlékkönyv. Kolozsvár, 1957. 293-310., GOLDENBERG, S.: Clujul in sec. XVI.

Bucureşti. 1958. Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. Hgg. von O. PICKI. Graz, 1971.

44, 46, 143, 149, 150.

Goldenberg kiemelte Kolozsvár kereskedelmi jelentőségét, erről az első tanulmányában igy ir (301):

„Kolozsvár kereskedelmi forgalma a század második felében elérte, sőt tul is szárnyalta az olyan városokét, mint amilyen Brassó, Szeben, Kassa.” Goldenberg második tanulmányában számos kereskedőt emlit név szerint. Ezek a következők: Kiss György, Teleki István, Bornemissza Benedek. Kálmáncsehi Miklós, Kovács Lőrinc, Keozdi János, Chanadi János, Kin Baltazár, valamennyi 1691-ben (271), továbbá Bornemissza Gergely, Zabó György, Thóthházy István, Brassay Gergely. Kadas Meinhard, Zaz István, Rázmán István (272), végül Sebastian Münich (Barat) és Petrus Munich (Barat), az utóbbi kettőre vonatkozik Sebastian Munich 1597-ben kelt magyar nyelvü hagyatéki leltára (279, 400-402). Goldenberg ezeken kivül is még számos nevet emlit, első tanulmányában szintén (Eppel Péter, Bodoni Mihály – 307. 1.).

(20) BALOGH: i.m. 1943. 62, 79, 81, 257, 261-264.



Pages:     | 1 |   ...   | 9 | 10 || 12 | 13 |   ...   | 82 |


Similar works:

«Journal of Biblical Literature VOLUME 124, No. 1 Spring 2005 Genesis and Family Values DAVID L. PETERSEN 5–23 Noah’s Nakedness and the Curse on Canaan (Genesis 9:20–27) JOHN SIETZE BERGSMA and SCOTT WALKER HAHN 25–40 Sex, Lies, and Virginal Rape: The Slandered Bride and False Accusation in Deuteronomy BRUCE WELLS 41–72 Were the Hasmoneans Zadokites? ALISON SCHOFIELD and JAMES C. VANDERKAM 73–87 The Temple, a Pharisee, a Tax Collector, and the Kingdom of God: Rereading a Jesus...»

«Chapter XVa Jokes and Other Aesthetic Matters 1. The Aesthetics of Humour The Joke I Didn’t Get Kenny was the humorist in my eighth-grade class. One day he told a number of us this joke: Two elephants are sitting in a bathtub. One of them says, “Pass the soap, Millicent.” The other replies, “No soap—radio.” Kenny grinned nervously at the end of the joke. The listeners smiled politely and half-heartedly. We walked away, wondering what was supposed to be funny. I puzzled over this...»

«EDWARD J. JORY THE MASK OF ASTYANAX AND THE PANTOMIME LIBRETTIST * • J ust over 100 northern part of was city ofdescribed as a ‘marble head’head years ago what then was found in the the Thessaloniki. This marble was lying on the ground at the school of the Sultan. Its ultimate provenance is unknown. In a publication dated 14 August 1907 the curator of the Archaeological Museum in Thessaloniki, P. N. Papageorgiou, called it “Head of Thessaloniki (Astyanax).” The head remained almost...»

«Pfarrbrief Katholische Pfarrgemeinde Hennigsdorf „Zu den hl. Schutzengeln“ Hennigsdorf – Velten – Oberkrämer – Kremmen Hennigsdorf Velten Kremmen September – Oktober – „Heilige „Sankt „Christus November 2015 Schutzengel“ Joseph“ König“ Dom St. Marien, rechts St. Severi, Erfurt (siehe Seite 24/ G. Engelschalt) Oben: Basilika von Waldsassen/Oberpfalz, Zisterzienserkloster (T. Schlender) oben: St. Adalbert-Kathedrale (Bischofssitz und Dom) in Esztergom / Ungarn (C....»

«TU Wien International Strategiekonzept 2013+ Global Strategy INHALT PRÄAMBEL 5 1. TU WIEN INTERNATIONAL 6 2. STRATEGISCHE LEITSÄTZE 7 3. ZIELE UND MASSNAHMEN 8 3.1 Die strategische Ausrichtung der internationalen Austauschbeziehungen mit exzellenten Hochschulen weltweit 8 3.2 Die Sicherung eines attraktiven, interkulturell geprägten Studienund Forschungsumfeldes an der TU Wien 10 3.3 Die Förderung der Auslandsmobilität von Studierenden, Nachwuchswissenschaftlern,...»

«Nasihatnameler, İcmal Defterleri, and the Timar-Holding Ottoman Elite in the Late Sixteenth Century Linda T. Darling* XVI. Yüzyılın Sonunda İcmal Defterleri, Nasihatnameler ve Timar Sahibi Osmanlı Eliti Öz Bu makale, icmal defterlerine göre Osmanlı elitinin bir bölümünün değişen kimliklerini incelemektedir. Çalışmada, XVI. yüzyılın sonlarında siyasetname yazarlarının tımar sisteminin çöküşü ve Osmanlı elitinin kompozisyonundaki değişim hakkında yazdıklarına...»

«ABSTRACTS OF TALKS The entries in brackets refer to session numbers. See the index on the inside of the back cover, or the short program on the outside of the back cover. Dynamical Sampling in Shift-invariant Spaces [M-3A] R. Aceska*, A. Aldroubi, J. Davis and A. Petrosyian Vanderbilt University, TN, USA roza.aceska@vanderbilt.edu We naturally pose the problem of using a dynamical sampling scheme in shift invariant spaces. It turns out that the connection between dynamical sampling in the...»

«PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM, HITTUDOMÁNYI KAR Krisztus követése az önkiüresítésben és a fölmagasztalásban A Filippi levél, mint egységes teológiai koncepció Doktori disszertáció Témavezető: Dr. Tarjányi Béla professzor Szerző: Harmai Gábor BUDAPEST, 2004 -2Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 2. A FILIPPI LEVÉLRŐL ÁLTALÁBAN 2.1 MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK 2.2 A LEVÉL KELETKEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI 2.2.1 A levél szerzője 2.2.2 A levél címzettjei 2.2.3 A levél...»

«SOURCES ON THE ARMENIAN GENOCIDE AT THE UCLA RESEARCH LIBRARY: A Partial List Prepared by Gia Aivazian PRIMARY SOURCES Government Archives. Governments that had a relationship with the Ottoman Empire in the late 19th century and early 20th century such as Great Britain, France, Russia, Germany and the United States, have extensive archives consisting of official and unofficial reports(consular, church, organizational, individual), various types of correspondence, eyewitness accounts, etc. about...»

«DAAD Deutscher Akademischer Austausch Dienst German Academic Exchange Service Ref. 512 – Betreuungsprogramme – FAQ STIBET allgemein (STIBET I, III u. Doktoranden) STIBET I Stipendienund Betreuungsmittel STIBET III Matching Funds STIBET – Doktoranden STIBET allgemein (STIBET I, III u. Doktoranden) 1. Können die Anträge für STIBET nur vom Akademischen Auslandsamt bzw. International Office gestellt werden? Ja! Dabei werden die Mittel für Betreuungsmaßnahmen/-aktivitäten eingesetzt, die...»

«King Abdullah Bin Abdulaziz International Centre for Interreligious and Intercultural Dialogue Bericht des Bundesministeriums für Europa, Integration und Äußeres Wien, Jänner 2015 1. Einleitung In Entsprechung eines Ersuchens des Herrn Bundeskanzlers beehrt sich das Bundesministerium für Europa, Integration und Äußeres einen Bericht über das Internationale König Abdullah bin Abdulaziz Zentrum für interreligiösen und interkulturellen Dialog mit Sitz in Wien (KAICIID, im Weiteren: das...»

«OECD/G20 Projekt Gewinnverkürzung und Gewinnverlagerung Erläuterung Abschlussberichte 2015 OECD/G20 Projekt Gewinnverkürzung und Gewinnverlagerung Erläuterung Bitte zitieren Sie diese Publikation wie folgt: OECD (2015), Erläuterung, OECD/G20 Projekt Gewinnverkürzung und Gewinnverlagerung, OECD. www.oecd.org/tax/beps-explanatory-statement-2015.pdf Originaltitel: Explanatory Statement, OECD/G20 Base Erosion and Profit Shifting Project. Übersetzung durch den Deutschen Übersetzungsdienst...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.