WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:   || 2 | 3 | 4 | 5 |   ...   | 82 |

«Budapest, 1985 A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának kiadványa technikai szerkesztő: Beke László, Marosi ...»

-- [ Page 1 ] --

Balogh Jolán

Kolozsvári kőfaragó műhelyek

XVI. század

Testvérhugom, munkatársam

Dr. Balogh Ilonka

emlékezetére

Balogh Jolán

Kolozsvári kőfaragó műhelyek

XVI. század

Budapest, 1985

A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának

kiadványa

technikai szerkesztő: Beke László, Marosi Ernő

hely- és névmutató: Nováky Hajnalka

címlapterv: Makky Mária

A címlapon: Seres János sírköve. 1579. Részlet A belső címlapon: Seres János mesterjegye Bocskay Gábor (+ 1573) egeresi sírkövén ISBN 963 7381 25 2 Felelős kiadó: A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportja Igazgató: Aradi Nóra 8515877 MTA Sokszorosító, Budapest. F.v.: dr. Héczey Lászlóné

TARTALOM

AZ ÚJ KIADÁS ELÉ 7 [I. közlemény: AH 1974/1. 27-57] I. AZ ELŐZMÉNYEK 9 JEGYZETEK 19 [II. közlemény: AH 1974/2. 249-380] II. A KOLOZSVÁRI MŰHELYEK 24 JEGYZETEK 54 Adattár 57 Források 57

1. Levéltári források 57

2. Oklevél- és forráskiadványok 59 Általános irodalom 60 I. Kőfaragók és kőművesek 65 Kortörténeti tájékoztató 65 Általános irodalom a kolozsvári kőfaragó műhelyekről 65

1. Névjegyzékük betűrendben 66

2. Névjegyzékük időrendben 86

3. Névtelenül bejegyzett kőművesek 88 [III. közlemény: AH 1975/1. 41-56]

4. Kolozsvári műhelyekre vonatkozó dokumentumok 91 II. Kőbányák 105 [IV. közlemény: AH 1975/2

–  –  –

Ez a tanulmánysorozat nyolc közleményben először az Ars Hungarica 1974–1980 közötti évfolyamaiban jelent meg. E kötetben újranyomattuk valamennyi közleményt, kiegészítve azokat a tárgykörre vonatkozó pótlásokkal, az utóbbi években felgyülemlett új adatokkal. Idegen nyelvű kivonat és névmutató közlésére is alkalmat adott az új kiadás. Az új kötetben a lap alján meghagytuk a régi közlemények lapszámozását.

Az új lapszámok a lapok felső szélén találhatók. A Pótlások sorszámozva vannak (1-105), a lapszélen P. jelzéssel és sorszámmal utalunk rájuk. A képrészt is újra szerkesztettük. A régi képszámok megmaradtak az újranyomott szövegben, az új képszámok ugyancsak a lapok szélére kerültek (például: 25). Mivel a kötet teljesen új képrészt kapott, a szövegrész mögé kerültek azok a képek is, amelyek eredetileg szövegoldalakon voltak. A közlemények régi oldalszámozása ezért nem folyamatos.

Az eredeti szövegen csak a legszükségesebb javításokat végeztük, kisebb helyesírási következetlenségeket az újranyomás technikai adottságai folytán nem javíthattunk.

Abban a reményben adtuk ki újra a tanulmányokat, hogy az olvasó kezébe hasznos munkát adunk.

Ars Hungarica 1974/1 Balogh Jolán

KÉSŐRENAISSANCE KŐFARAGÓ MŰHELYEK I. Közlemény

AZ ELŐZMÉNYEK

1-39 A kőfaragás minden időben az épitkezéseknek szerves része, sőt, egyik alaptényezője volt, értve ezen mind a falazáshoz szükséges quaderkövek megmunkálását, mind

pedig az épitészeti tagozatoknak és kereteléseknek, kapuknak, ajtóknak, ablakoknak a kifaragását, sőt, szorosan ide tartoznak az un. dekorativ szobrászat alkotásai:

oltár-retabulumok, tabernakulumok, ülőfülkék, szoborfülkék, kandallók és más egyéb dekorativ munkák, sőt, jórészt a sirkövek is.

A széles feladatkörnek megfelelően a kőfaragás problematikája is szerteágazik.

Az idevágó számos kérdés közül kiemelkednek a következők: munkaszervezés és munkamódszerek, egyéni és kollektiv munka, müvészvándorlás és a formáknak meg a motivumoknak sajátos vándorutja, stilusváltozatok feltünése és egymás követése, nem különben a technikai kérdések sorozata egészen a kőbányák müveléséig, és végül mindezekben magának az épitészeti münek a tanubizonysága. De ugyanugy ebbe a problémakörbe szorosan beletartozik a megrendelő mecénások kezdeményezése, megbizása, kivánsága, hajlama, felfogása, valamint a tervező épitészek elsődleges vezető-irányitó tevékenysége.

De bármennyire is összefüggnek mindezek a szellemi és gyakorlati tényezők, az egykori valóság felkutatása legtöbbször csak töredékes és egyoldalu – legalább is a korai századokra nézve. Vagy ismerjük az alkotást, vagy a mesterneveket, vagy szerencsés esetekben mind a kettőt, de még akkor is alig-alig rögzithető a személyes rész valamely munkában.

De még e nehézségek tudatában is vonzó feladat a kőfaragás széles problémaköre. Ez magyarázza a nagy érdeklődést, amely e témák felé megnyilvánul mind a hazai, mind a külföldi (1) szakirodalomban.

Hazai kőépitészetünk kezdetén, a korai századokban, a kőfaragó mühelyek gócpontjai egy-egy mecénási körben meginduló nagy épitkezések helyein keletkeztek.

Az Árpád-korban a királyi ház épitkezései Esztergomban (2), Székesfehérvárt (3) és másutt, valamint a püspökségek épitkezései, mint például Pécsett (4), Kalocsán (5) vagy Gyulafehérvárt (6), szükségképpen kialakitották a kőfaragó mühelyeket. Miképpen ment ez végbe, arra nincs adat, de az eredmények szemmel láthatók, a töredékekről leolvashatók. Mindezekhez korán csatlakoztak a szerzetesrendek (7) (bencések, ciszterciták, premontreiek) épitkezései, amelyekbe a családi monostorok alapitásával világi patrónusok-mecénások kapcsolódtak. Ezeknek az épitkezéseknek, illetve közvetlenül a mühelyeknek a hatása sugárszerüen terjedhetett tovább. Egy-egy épitési körben kialakult forma rendszer továbbélt szerényebb alkotásokon is, amint erre példa a cisztercita rend épitkezése Erdélyben (8).





A földesuri birtokokon épülő templomok körül is alakultak kisebb mühelyek, amint ezt oklevelek és feliratok bizonyitják a Gerendi-család épitkezéseiről (9) mind Gerenden (1290, 1299), mind más birtokokon (Mezőbő, Mezőőrke, Szarkad).

A XIV. században ismét a királyi ház, főként Nagy Lajos épitkezései (10) vannak a középpontban: Budán, Visegrádon és Diósgyőrött. A stilusösszefüggések, ezzel egyben a kőfaragó mühelyek összefüggése az ásatási leletek alapján nyilvánvaló. A püspöki székhelyeken (Veszprém, Győr, Várad) folyó épitkezések véghezvitel érc szintén ujabb kőfaragó mühelyeket kellett szervezni. A szerzetesi épitkezési kör pedig erősen tágult a kolduló szerzetek épitkezéseivel elsődlegesen a városokban (11).

Majd maguk a városok közössége jelentkezik épittető mecénásként, főként a hatalmas plébániatemplomok épitkezéseiben.

Szükebb témánk tekintetében közvetlen előzmény gyanánt a XV. század gyakorlata jelentős, azé a korszaké, amelynek egyaránt jellemzője a késő gótika és a kora reneszánsz.

A késő gótikából két szemléltető példa áll előttünk, az egyik a pozsonyi királyi vár Zsigmond idejéből, a másik a kassai Szent Erzsébet plébánia templom. Szerencsés módon mindkét épitkezés irott feljegyzésekből, számadásokból is részletesen megismerhető, tehát a kőfaragás mühelygyakorlata is határozottan körvonalazott. Ismeretesek az épitkezést irányitó, illetve tervező személyek és ismeretesek a kőfaragók.

A pozsonyi épitkezések (12) kőfaragói és egyéb munkásai több irányból gyüjtettek egybe a közös feladatra. Müködésükről az 1434-ből való számadás részletesen tájékoztat. Több évtizedre terjedő feljegyzések maradtak fenn a kassai Szent Erzsébet templomról (13). Az épittető változatlanul Kassa városa, a gyakorlati irányitás a városi magisztrátus, illetve megbizottjainak a kezében volt. Ezenközben, a hosszu időtartam alatt a vezető mesterek természetszerüleg egymást váltották. A kőfaragó mühelyt nyilván ők szervezték, irányitották, az egyes feladatokhoz ők adták a mintarajzokat.

Az épitésvezető mesterek között olyanok is voltak, akik maguk is kezükbe vették a vésőt és a kalapácsot.

E két épitkezésben tükröződik a legvilágosabban az általános helyzet. Nyilván hasonlóképpen alakulhattak – jóllehet sokféle változatban – országszerte a kőfaragómühelyek egy-egy épitkezési gócpont körül.

De már a XV. század második felében helyenként a városi kőfaragó- kőmüvescéhek is megalakultak. Az adatok arra mutatnak, hogy a céhek tagjai, a városi kőfaragók kivülről is számos megbizást kaptak. Ilyen céh volt Budán (14), amelyről okleveles adat van 1481-ből és 1491-ből, nevük igy hangzott: Cecha Architectorum (illetve Carpentariorum) et Lapicidarum”. Ugyanez időtájt, azaz 1482ben okleveles feljegyzés szól feltehetőleg a pesti céhről (15), amely igy neveztetett: „laudabilis universitas Magistralis Carpentariorum, Lapicidarum, Lapidum fractorum, Rotiparum, Scriniiparorum et Doliatorum.” Terjedelmes cimük valósággal magában foglalja az épitkezések kiterjedt szervezetét. Az oklevélnek formulás könyvbe való beiktatása arra mutat, hogy efféle irat kiadására ezidőtájt már gyakran volt szükség.

A jövő fejlődésére nézve igen döntő, hogy már ekkor, a XV. század második felében voltak olyan mesterek, akik tulajdon városi mühelyükben távoli megrendelők számára dolgoztak. Erről Kassai István mesternek (Meister Stephan Steynmetz von Cascha) 1477. január 20-án Kassán kelt levele (16) tájékoztat. Ebben igéri Bártfa városának, hogy kolostoruk boltozására elmegy hozzájuk, de egyben azt tanácsolja, hogy a bordaköveket Kassán faragtassák ki és készen szállittassák Bártfára. Javaslatát gyakorlatilag is megokolja: mig ő Bártfán egy rőf követ kifarag, addig Kassán kettőt. Tehát mintegy exportra dolgozott előregyártott elemekkel. Egy másik oklevél szerint pedig 1481-ben a bártfai Szent János kolostor és egyház ablakaihoz Göncről szállitottak faragott köveket (17). Ezek a megrendelések nyilván nem voltak elszigelt jelenségek, éppen ezért igen jelentősek, mert a további fejlődés jelei itt mutatkoznak.

Ugyanez időtájt a mesternevek irásában gyakori a magyar „Kemywes” (kőmüves) jelző, melynek elsődleges jelentése: követ mivelő (müvelő), azaz követ faragó, nem pedig falat épitő mester. A „Kemyves” szó ebben az értelemben használatos a késő-renaissance idején is a XVI–XVII. században (18).

Ez volt a helyzet a XV. század második felében, akkor, amikor az olasz renaissance hatása elérte az országot, először csak import gyanánt, de csakhamar mint gyökeret verő stilusirányzat.

Az uj stilus gyökérverésének a helye kétségtelenül a budai királyi kőfaragó mühely volt, – bárha szétszórt kezdeményezések másutt is lehettek, amint erre szemléltető példa a veszprémi pillérfő Vethési Albert püspök cimerével 1467-ből, renaissance kőfaragásunk első ismert évszámos emléke.

A budai királyi kőfaragó mühely tevékenységéről mind az irott források, mind pedig az ásatási leletek – mészkő, homokkő, és vörös márvány töredékek – hitelesen és közvetlenül tanuskodnak (19). Bámulatos ennek a mühelynek a létrejötte, kialakulása, müködése. Hiszen nem a régi gótikus hagyományok folytatása volt a feladat, hanem a régibe ugyan belekapcsolódó, de a merőben unjak a kialakitása.

Mátyás épitésze Chimenti Camicia kitünő munkaszervező volt, aki példátlan gyorsasággal alakitotta ki az uj épitkezések legfőbb gyakorlati tényezőjét a budai királyi kőfaragó mühelyt kitünő olasz szobrász-scalpellinokból, dalmát lapicidákból és hazai kőfaragókból. A töredékek részletes elemzése a mühely létszámának kérdésére is világosságot vetett. Megállapithattuk, hogy legalább 8-10 olasz szobrász-scalpellino dolgozott Budán. Ezekhez csatlakoztak az egyszerübb épitészeti tagozatok kőfaragói, akiknek számát legalább ugyanennyire tehetjük, ha nem többre. Hasonlóképpen kimutatható 10–15 hazai szobrász-kőfaragó, akik vagy kétségtelenül a budai királyi mühelyhez tartoztak, vagy ott tanultak és onnan rajzottak ki. És még legalább ugyanannyi hazai kőfaragót számithatunk hozzájuk, akik részben a gótikus, részben már a renaissance tagozatokat faragták. Tehát mintegy husz szobrász-kőfaragó és ugyanannyi egyszerü lapicida tartozhatott a mühelyhez Mátyás uralkodásának utolsó 10–15 esztendejében, összesen mintegy 40 ember.

Létszámuk ugyan többször változhatott, csökkenhetett, vagy emelkedhetett a szükség szerint, de feltehetőleg legalábbis 20–25 körül mozgott. Mind a szobrászok, mind a kőfaragók közül néhányat névszerint ismerünk. Egyesek nevében (20) a királyi mühelyhez való tartozás világosan kifejeződik: Ioannes (Grubanich) lapicida Serenissimi Regis de monte Budense, magister Lucas lapicida regie Maiestatis, Michael Hago lapicida quondam domini Mathie regis. Giovanni Dalmatát Mátyás maga nevezi „fideles noster..... statuarius”-nak. A királyi kőfaragók, szobrászok – tehát a többé-kevésbé állandó mühelytagok (salariati) – mellett bizonyára a budai és pesti kőfaragók is résztvettek a királyi épitkezésekben, mint időrőlidőre, egy-egy munkára szerződtetett convenciós mesterek. Közülök is jó néhány névszerint ismeretes (21). A királyi mühely helye pedig a budai várpalotában (22) volt: „in plancha castri Budae.” A budai mühely munkálkodott Mátyás egyéb épitkezésein is, Nyéken, Visegrádon, Tatán, Diósgyőrött, illetve e helyek szerint szerteágazott. Ennek megfelelőleg uj mühely tagokkal is bővült, amint ezt a budaiaktól eltérő, nyéki ét diósgyőri faragványok tanusitják.

A mühely gyakorlati előfeltételei közé tartozott az igen intenziv bányamüvelés;

mészkövek, homokkövek, márványkövek fejtése, amelyben a kőfejtők (fractores lapidum) mellett kőfaragók (23) is résztvettek mint például Tardoson 1489-ben „lapizidj de sua maestade”. A kőbányákban folyó lázas tevékenységet Bonfini (24) igy jellemzi; „lapicidinae studiosius quam aurifodinae quaeruntur; scalpuntur ubicue marmora ut maximis satisfaciant operibus.” Tubero feljegyzése szerint Mátyás tervezett siremlékéhez Erdélyből hozatott márványt (25).



Pages:   || 2 | 3 | 4 | 5 |   ...   | 82 |


Similar works:

«October 2015 Newsletter Little Cruisers Car Show Saturday, August 1 st Club Picnic Sunday, August 30th Contact List Board Members John Katauskas President 815-588-1224 Rich Renkas Vice-President Sharen Moscato Secretary / Publication Director 708-301-8899 Robert O’Donnell Treasurer 708-388-1487 Directors Matt Dallio Director 630-243-8772 John Moscato Director 708-301-8899 Carol O’Donnell Director 708-388-1487 Sharon Renkas Director Ralph Rocco Director/Events coordinator 630-257-8583 Jack...»

«Forschungsarbeiten aus dem Verkehrswesen Band. Harald Trautsch, MSc eCall Studie 2007/2008 Thanks to Caroline Mayrhofer and Robert L. Martin for their assistance on the English version Bundesministerium für Verkehr, Innovation und Technologie Wien 2008 eCall Studie 2007 / 2008, Harald Trautsch, MSc  Kurzzusammenfassung Das europäische Notrufsystem eCall soll nach seiner Einführung pro Jahr etwa 2.500 Menschen nach Verkehrsunfällen das Leben retten und die Schwere der Verletzungen...»

«Wolfram Adolphi (Hrsg.) Michael Schumann Hoffnung PDS Reden, Aufsätze, Entwürfe 1989–2000 rls Rosa-Luxemburg-Stiftung Texte 12 Rosa-Luxemburg-Stiftung WOLFRAM ADOLPHI (HRSG.) Michael Schumann Hoffnung PDS Reden, Aufsätze, Entwürfe 1989-2000 Mit einem Geleitwort von Lothar Bisky Karl Dietz Verlag Berlin Herausgegeben mit Unterstützung der PDS-Fraktion im Landtag Brandenburg. Ein besonderer Dank gilt Herrn Marco Schumann, Potsdam, für seine Hilfe und Mitarbeit. Wolfram Adolphi (Hrsg.):...»

«A ndrews U niversity Sem inary Studies, V ol. 46, N o. 1, 21-43. C opyright © 2008 A ndrew s U niversity Press.THE EXODUS MOTIF IN REVELATION 15–16: ITS BACKGROUND AND NATURE LASLO GALLUS Belgrade Theological Seminary Belgrade, Serbia In the last century, considerable attention has been given to the use of the OT in the NT. However, the book of Revelation seemed to be neglected up to the 1980s in comparison with the rest of the NT books.1 Thus E. Schüssler Fiorenza could say that “a...»

«Grundlagen der Begutachtung Begutachtungsanleitung Arbeitsunfähigkeit (AU) Stand 12.Dezember 2011 Richtlinien des GKV-Spitzenverbandes zur Sicherung einer einheitlichen Begutachtung nach § 282, Absatz 2, Satz 3 SGB V Herausgeber Soweit im Text Substantive verwendet werden, für die männliche und weibliche Wortformen existieren, sind je nach inhaltlichem Zusammenhang beide Formen gemeint, auch wenn aus Gründen der vereinfachten Lesbarkeit lediglich die männliche Form Anwendung findet. Die...»

«Koordinierung der Digitalisierungsmechanismen Lund-Aktionsplan EUROPÄISCHE INHALTE IN GLOBALEN NETZEN KOORDINIERUNGSMECHANISMEN FÜR DIGITALISIERUNGSPROGRAMME Arbeitsunterlage, Entwurf 1.3 vom 5. Mai 2001 Letzter Stand: 23. Juli 2001 AKTIONSPAN ZUR KOORDINIERUNG DER DIGITALISIERUNGSPROGRAMME UND -KONZEPTE im Anschluss an die Expertentagung in Lund, Schweden, 4. April 2001 SCHAFFUNG EINES RAHMENS ZUR KOORDINIERUNG DER DIGITALISIERUNG IN EUROPA Koordinierung der Digitalisierungsmechanismen...»

«1 The Gnu The Gnu A Literary Journal Spring/Summer 2008 National University 2 The Gnu The Gnu Staff Faculty Advisor Frank Montesonti Editor-in-Chief Katie Evans Jackson Cover Design Mateo Amaral Layout K. Jackson and M. Amaral Editors Pamela Achenbach Mateo Amaral Suzanne France Teresa Galinari Amy George Heather Hall Robert Hammond David Louch Erin McKnight Neil Newton Aaron Novinger Katherine Steward 4 The Gnu The Gnu Table of Contents Features 9 Editor’s Pick Elaine Medina Talking to My...»

«72 Arbeitstechniken der Sammlung und Lagerung von Wildpflanzensamen keit der Samen, die spezifischen Substratanforderungen für Keimung und Keimlingsetablierung sowie die Rolle von Mykorrhizen für viele heimische Wildarten nicht ausreichend. Somit liegen die wesentlichen Herausforderungen für Saatgutbanken von Wildpflanzen zum einen der Beschaffung von Saatgut in ausreichender Qualität und Quantität und zum anderen in der Erforschung der artoder populationsspezifischen Keimungsbedingungen....»

«Syrien Zum Verständnis der revolutionären Dynamik des Volksaufstands JOSEF DAHER eit über zwei Jahren analysiert die Mehrheit der Beobachter den revolutionären ProS zess in Syrien «von oben», in geopolitischen Begriffen, und ignoriert die politische und sozioökonomische Dynamik des Volksaufstands von unten. Die (bislang verbale) Drohung mit einer westlichen Intervention hat die Sichtweise, es handele sich hier um einen Konflikt «zwischen zwei Lagern», verstärkt: mit den westlichen...»

«* * COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES EURATOM RADIATION PROTECTION PROGRAMME PROGRESS REPORT EUR 11464 DE/EN/FR S. ^XSC, KOMMISSIONEN FOR DE EUROP/EISKE F/ELLESSKABER KOMMISSION DER EUROPÄISCHEN GEMEINSCHAFTEN COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES COMMISSION DES COMMUNAUTÉS EUROPÉENNES COMMISSIONE DELLE COMUNITÀ EUROPEE COMMISSIE VAN DE EUROPESE GEMEENSCHAPPEN EURATOM Beretning Program STRÂLINGSBESKYTTELSE Tätigkeitsbericht Programm STRAHLENSCHUTZ Progress report RADIATION...»

«Title Embedding the personal: the construction of a 'fashion autobiography' as a museum exhibition, informed by innovative practice at ModeMuseum, Antwerp Type Thesis URL http://ualresearchonline.arts.ac.uk/5688/ Date 2012 Citation Horsley, Jeffrey (2012) Embedding the personal: the construction of a 'fashion autobiography' as a museum exhibition, informed by innovative practice at ModeMuseum, Antwerp. PhD thesis, University of the Arts London. Creators Horsley, Jeffrey Usage Guidelines Please...»

«Interproximal Papillae Adjacent to Single Implant Crowns in the Aesthetic Zone: Clinical and Radiographic Findings from a Multi-Private Practice Based Research Network (PBRN) and Post-Graduate Prosthodontics/Periodontology Residency Programs by Mark Lin A thesis submitted in conformity with the requirements For the degree of Master of Science Graduate Department Dentistry University of Toronto Copyright by Mark E. Lin Interproximal Papillae Adjacent to Single Implant Crowns in the Aesthetic...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.