WWW.ABSTRACT.XLIBX.INFO
FREE ELECTRONIC LIBRARY - Abstract, dissertation, book
 
<< HOME
CONTACTS



Pages:     | 1 | 2 || 4 | 5 |   ...   | 13 |

«CEGLARSKA ELZBIETA BARBARA Veszprémi Egyetem Georgikon Mezogazdaságtudományi Kar Keszthely Laura, Barbara, Tímea és Anna lányaimnak ajánlom ...»

-- [ Page 3 ] --

Mára az IPM a növényvédoszer-használat szabályozó eszközévé vált USA-ban és Európában egyaránt. Célja: csökkenteni a peszticid felhasználást az emberi egészség és a természetes környezet megóvása érdekében.

Európában elso ránézésre a holland program szigorúnak tunik, mely tíz éven belül (1990-2000 között) 50 %-os növényvédoszer csökkentést irányzott elo (van Lenteren, 1990). Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a holland üvegházi zöldségtermesztésben átlagosan 110 kg h.a./ha/év használtak, érthetoek a radikális lépések az érzékeny német piac megorzése, illetve a környezetvédelmi problémák miatt. A holland hajtatásban a csökkenés mértéke elérte a 60-70 %-ot. Hasonló programokat foganatosított a peszticid használat csökkentésére Dánia, Svédország, Kanada és más országok (van Lenteren, 1998b).

A leglátványosabb sikert az IPM alkalmazásával a növényházi zöldség-, gyümölcs- és dísznövénytermesztésben érték el világszerte. A hajtatás rendkívül intenzív, túlnyomóan egy kultúrára alapozott, egységnyi területrol magas hozamot biztosító, ugyanakkor magas befektetést igénylo termesztési mód.

A termesztoberendezések széles skáláját alkalmazzák a világon: a leheto legmodernebb számítógépekkel és termesztési technológiákkal felszerelt nagy légteru üvegházaktól (1. ábra) az egészen egyszeru muanyagcso-, favázas fóliaházakig. Ennek ellenére a növényházak közös jellemzovel rendelkeznek: eso- és szélmentes, meleg, párás klímával, mely kedvez a termesztett növénynek, ugyanakkor optimális körülményeket teremt sok kórokozó és kártevo számára (Berlinger, 1999). A kultúra termesztéstechnológiai színvonala szintén nagyban meghatározza a károsító helyzetet. Általában a jól táplált, megfeleloen öntözött kultúra meglepo módon kedvez egyes kártevo fajok tömeges elszaporodásának.

1. ábra A magas légteru holland üvegházak (Fotó: Szoriné Zielinska A.)

A külso tényezok szélsoséges befolyásától térben elkülönített, az egy kultúrnövény kártevoközössége faji összetételben nagyban különbözik az adott terület szabadföldi együttesétol: nagyságrendekkel kevesebb a károsító fajok száma. Más részrol azonban a meleg és párás klíma lehetové teszi a trópusi és szubtrópusi területekrol behurcolt kártevok meghonosodását, melyek természetes ellenségeik híján, komoly és ráadásul egész kontinensekre kiterjedo, azonos növényvédelmi gondokat okoznak a termesztoknek.

A növényházi növényvédelem tehát összetett kérdés, melyet tartósan és gazdaságosan kell megoldani. A kémiai növényvédelem költsége a termesztés összköltségének csupán 2 %-át 5 képezi, ezért ha ez sikeres - akkor Magyarországon ez a mutató helyenként megközelíti a 10 %-ot (Budai, szem. közlés) a termelo ezt fogja választani a biológiai módszerekkel szemben. Az elmúlt évtizedek tapasztalata azonban egyértelmuen megmutatta, hogy a kémiai védekezésre alapozott terápiás megközelítés „mókuskerék” helyzetet teremt az üvegházban is.

A biológiai módszerek szükségességét számos tényezo alapozta meg (rangsorolás igénye nélkül):

Ø Növényvédelmi eredetuek:

- a rezisztencia fokozódása következtében a termesztok nem kívánnak több ellenálló kártevot „tenyészteni” (Bolckmans, 1999),

- a gyakori termésszedés és gondos kézi munkát igénylo zöldtechnikai muveletek ellátása nehezen hangolható össze az ugyancsak gyakori kémiai beavatkozásokat igénylo kártevo populációszabályozással (Ramakers, 1980) (2. ábra),

2. ábra A sok kézi munkát igénylo paradicsomtermesztés nehezen hangolható össze a vegyszeres kezelésekkel (Fotó: Szoriné Zielinska A.)

- a rövid élelmezési várakozási ideju, hatékony vegyszerek hiánya,

- a kémiai védekezés teljes hatástalansága egyes kártevokkel szemben;

a kaliforniai virágtripsz Frankliniella occidentalis Pergande ennek az esetnek elsorangú példája (Szabó és Ceglarska-Hódi, 1992),

- a hormoligosis (hormesis) jelenség, amikor bizonyos körülmények között a vegyszerek növelik a kártevo ízeltlábúak életképességét (Morse, 1998).

Ø Gazdasági eredetuek:

- a növényvédoszer gyártók oldaláról nézve a hajtatás nem nagy piaci szelet, így az egekbe szöko fejlesztési és engedélyezési költségek miatt csak azok a termékek kerülnek erre a területre, melyeket a szabadföldi kultúrák számára fejlesztettek ki,

- a peszticidek hatásának kitett növények bizonyítottan kevesebb termést hoznak a biológiai védekezésben részesítettekhez képest (Gould, 1971),

- a termeloi gazdasági megfontolások (a biológiai védekezési ágensek alkalmazása – jóllehet nem mindig egyértelmuen olcsóbb – növeli a termék piaci versenyképességét és ez által az értékesítési lehetoségeit),

- a piac- és fogyasztóvédelmi politika, mely jutalmazza az egészségesebb termék eloállítóit, és szankciókkal bünteti a követelmények megszegoit (nyugaton független auditáló cégek ellenorzéseket végeznek a termeloknél, és termékbizonyítványokat állítanak ki),





- Hollandiában és Belgiumban a terméktozsdék is ösztönzo szerepet töltenek be a biológiai védekezés alkalmazása terén (Bolckmans, 1999).

Ø Termesztéstechnológiai eredetuek:

- a poszméhek (Bombus spp., 3. ábra) bevezetése biológiai megporzás céljából,

–  –  –

- a kultúra befejezését követo teljes takarítási és fertotlenítési munka a termesztoberendezésben, mely után már kártevomentesen kezdodhet a következo termesztési ciklus (4. ábra).

Ø Élelmiszerbiztonsági eredetuek:

- szermaradék kérdés (Lewis et al., 1997; van Lenteren, 2000), ami miatt egyre gyakoribb a fogyasztó által a termékkel szemben tanúsított elutasítás a biotermék javára,

- egyes nyugati országokban, mint pl. Hollandiában vagy az Egyesült Királyságban szigorú eloírásokat vezettek be a hajtatásban alkalmazható vegyszerek körét illetoen, korlátozva a szerválasztékot és csökkentve a szermaradék értékeket.

4. ábra Az új termesztési ciklushoz elokészített termesztoberendezés (Fotó:

Szoriné Zielinska A.) Kétségtelen, hogy a biológiai védekezés jelentos sikert aratott és rendkívül magas színvonalat ért el a növényházi zöldségtermesztésben. A siker elsosorban az európai és kanadai üvegházakban vált valósággá, ahol példátlan szintu együttmuködés jött létre a kutató, a tanácsadó, a termeloi és a bioágenseket gyártó szférák között (Parella et al., 1999).

Magyarországon az üvegházi biológiai védekezési eljárások gyakorlati bevezetése az 1980-as évek elején indult. Legeloször a paradicsomhajtatásban vált népszeruvé, ezt követte az uborkatermesztés, majd az utóbbi években sikerült paprikában is meghonosítani (Budai, 1986;

Ilovai és Zentai, 2002; 2003). A világon jelenleg több mint 18 ezer ha-on alkalmazzák sikeresen a bioágenseket, ebbol 17 ezer ha-t a zöldségfélék jelentik (1. táblázat). Magyarországon a biológiai védekezésben részesített hajtatott zöldségterület 258 ha (Ilovai, 2000).

–  –  –

2.2. Az üvegházi biológiai növényvédelem stratégiái A biológiai ágensekre alapozott üvegházi integrált növényvédelem rendszere több elembol tevodik össze. Célja: a kártevok olyan szabályozása, mely a leheto legkevesebb kárt okoz az embernek, a környezetnek és a hasznos szervezetnek. A rendszer sarokpontjai a következok: okszeru növényvédelem (supervised control), agro- és fitotechnikai eljárások (cultural control), növényegészségügyi eljárások (crop sanitation), fizikai eljárások, kémiai védelem, monitoring. A biológiai védekezés a rendszer szerves része, és a többi eljárás a biológiai ágensek hatékonyságát is hívatott erosíteni.

A biológiai védekezés a következo három módszer egyikén vagy kombinációján keresztül valósítható meg: klasszikus módszer, tömeges betelepítés (augmentáció), valamint konzerválás.

A klasszikus biológiai védekezés (más néven importálás vagy inokulatív módszer) általában a kártevo származási helyén eloforduló természetes ellenségek áttelepítésén alapszik. Az eredeti elofordulási helyen gyujtött hasznos szervezetet alacsony egyedsuruségben a gazdaszervezet által elfoglalt új helyre telepítik azzal a céllal, hogy ott megtelepedjen, és akár években-évtizedekben mérheto távon kártevo-szabályozási tevékenységet fejtsen ki. Európában e módszer sikerét a vértetu-fürkészdarázs Aphelinus mali Haldeman, a vértetu Eriosoma lanigerum Hausmann parazitoidjának példája fémjelzi.

Az augmentációt illetoen nincs egyértelmu definíció a tudósok között. Lewis et al. (1997) a természetes ellenség nagy tömegu kibocsátását a tüneti kezeléshez, azaz a terápiás paradigmához hasonlítja, és biopeszticidet ért alatta. Üvegházi biológiai védekezési felhasználásra a klasszikus és augmentatív megközelítés egy fajta kombinációját alkalmazzák, melyet inundatív módszernek neveznek. A módszer szerint az ugyancsak tömegesen eloállított bioágenst magas egyedsuruségben telepítik a kultúrában az azonnali hatás érdekében, a hatás tartama azonban csak 1-2 kártevo nemzedékre terjed ki. E módszer példája az Amblyseius spp. ragadozó atka ismételt tömeges kibocsátása a kaliforniai virágtripsz ellen.

Az üvegházi termesztésben a szezonális inokulatív betelepítés (van Lenteren 1983, 1986b) a legszélesebb körben alkalmazott módszer.

Lényege, hogy a mesterségesen tenyésztett bioágenst meghatározott idoközönként telepítik a viszonylag rövid tenyészidovel (6-12 hónap) rendelkezo kultúrába, kettos céllal, hogy (1) azonnali kártevo szabályozó eredményt biztosítson, (2) képes legyen felszaporodni és több nemzedéken keresztül érvényesíteni szabályozó hatását úgy, hogy a kártevo a gazdasági kártételi szint alatt maradjon. Klasszikus példaként az Encarsia formosa Gahan (Gahan, 1924) molytetu fürkészdarázs szolgálhat (5. ábra).

Ezt az üvegházi molytetut (Trialeurodes vaporariorum Westwood) támadó parazitoidot Európában a XX. század 20-as éveiben fedezték fel (Speyer, 1927). A peszticidek eloretörésével a 40-es években azonban a hasznos rovar feledésbe merült. 1970 után újra felszínre került, mivel az üvegházi molytetu a hajtatás egyik legveszélyesebb és legtöbb gazdasági veszteséget okozó kártevojévé vált. A fürkészdarázs alkalmazási területe 20 éven belül 100 hektárról 4800 hektárra nott 1993-ra (van Lenteren és Woets, 1988; Hoddle et al., 1998). Jelenleg széles körben alkalmazzák az üvegházi és más molytetu fajok ellen különbözo hajtatott kultúrákban.

Paradicsomban, a fürkészt gyakran a Macrolophus caliginosus Wagner ragadozó mezeipoloskával kombinálják.

5. ábra Encarsia formosa Gahan üvegházi molyteturontó fürkészdarázs (Fotó:

Szoriné Zielinska A.) A molytetu parazitoidját a kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae Koch) természetes ellensége a Phytoseiulus persimilis Athias-Henriot ragadozóatka követte, melyet 1958-ban véletlenül szállítottak be Chilébol Németországba (Dosse, 1958). Onnan a világ más részeire is eljutott (McMurtry et al., 1978; Hamlen, 1980). Az 1960-as években beható kutatásokat végeztek Nagy Britanniában, Hollandiában, Kanadában és az Egyesült Államokban, bizonyítva alkalmasságát a takácsatka ellen különbözo üvegházi kultúrákban, mint pl. uborka (Gould, 1970; 1971), paradicsom (French et al., 1976), rózsa (Simmonds, 1972), földieper (Laing és Huffaker, 1969) (6. ábra).

Az Encarsia-t és a Phytoseiulus-t követoen további hasznos szervezetek kerültek bevezetésre. Megalakultak a tömegtenyésztéssel és forgalmazással foglalkozó vállalkozások. Jelenleg a világon 65 bioágensgyártó cég muködik, ebbol 26 Európában. Ez utóbbi közül három látja el termékekkel az üvegházi piac 75 %-át. Jelenleg közel 100 biológiai ágens áll a rendelkezésre, ebbol 30-40 jelenti az értékesítés 90 %-át (2. táblázat).

6. ábra Phytoseiulus persimilis Athias-Henriot ragadozó atka 6

–  –  –

A hasznos ízeltlábúak mesterséges táplálékon történo tömegtenyésztése olcsóbbá teszi a bioágensek eloállítását. A tömegtenyésztett bioágensek minoségbiztosításának érdekében az IOBC „Tömeggyártott Ízeltlábúak Minoségellenorzése” Globális Munkacsoportja kidolgozta a termékek minoségellenorzési irányelveit, melyeket mind európai7, mind amerikai8 bioágensgyártók is alkalmazzák.

Magyarországon az inundatív és a szezonális inokulatív módszert egyaránt alkalmazzák. A kereskedelmi forgalomban lévo makro- és mikrobiopreparátumok kínálatában a legfontosabb üvegházi kártevok ellen találunk megoldást (3. táblázat).

–  –  –

A biológiai védekezési stratégia sikere elsosorban a hatékony bioágens kiválasztásán múlik (van Lenteren és Manzaroli, 1999). De milyen is a „hatékony bioágens”?

A bioágensek bevezetése elotti értékelési kritériumokat illetoen a kutatók véleménye alapveto módon eltér egymástól. Az amerikai National Academy of Sciences hivatalos álláspontja szerint nincs megbízható kritériumrendszer, mely a priori lehetové tenné annak az eldöntését, hogy különbözo lehetoségek közül melyik „a legjobb”. Valóban, a több mint évszázados biológiai védekezési tapasztalat azt mutatja, hogy számos bioágenst empirikus módon „próba és hiba” alapon választották ki. 168 országban kb.

5500 kibocsátást hajtottak végre, ezek közül 1500 esetben a faj meghonosodott, közülük 420 esetben hosszú távon megoldódtak a növényvédelmi gondok. Ily módon a sikeres bevezetések aránya 1:14 –hez (míg a kémiai készítményeké 1:20 000 –hez) (Levis et al., 1997).



Pages:     | 1 | 2 || 4 | 5 |   ...   | 13 |


Similar works:

«KEY RING Magazine of the Shaftesbury Team of Churches stmin.org.uk St. Margaret, Margaret Marsh “Be patient in trouble, and keep on praying. When God’s people are in need, be ready to help them.” SEPTEMBER 2013 Team Clergy: Team Rector The Revd. Clive Thomas, The Rectory, 10 Heathfields Way SP7 9JZ (855375) (e-mail: clive@stmin.org.uk) (Monday Rest Day) Team Vicar The Revd. Eve Pegler, The Vicarage, Bittles Green, Motcombe SP7 9 X (851442) (e-mail : eve@stmin.org.uk) (Rest Day variable)...»

«ORTHODOXES FORUM Zeitschrift des Instituts für Orthodoxe Theologie der Universität München 4. Jahrgang 1990 Heft 1 4 c ORTHODOXES FORUM Zeitschrift des Instituts für Orthodoxe Theologie der Universität München Herausgegeben von o. Prof. Dr. phil., Dr. theol. Theodor Nikolaou Schriftleitung: Prof. Dr. Dr. Theodor Nikolaou Kyriakos Savvidis Manuskripte, redaktionelle Zuschriften und Besprechungsexemplare sind zu richten an: »Orthodoxes Forum« Institut für Orthodoxe Theologie der...»

«IV Fallstudie “Airbus“ Die europäische Luftfahrtindustrie gilt seit dem Maastrichter Vertrag von 1992 als Schwerpunkt der EU-strategischen Handelspolitik. Besonders dem europäischen zivilen Großraumflugzeughersteller Airbus wird von den europäischen Regierungen große Beachtung geschenkt. Da die amerikanische Boeing schon früh nach dem Ende des 2. Weltkriegs mit der zivilen Flugzeugproduktion anfing, hat sie große Vorteile gegenüber der Airbus-Industrie und hat damit fast eine...»

«DE DE DE KOMMISSION DER EUROPÄISCHEN GEMEINSCHAFTEN Brüssel, den 25.3.2009 KOM (2009) 135 endgültig 2009/0049 (CNS) Vorschlag für einen RAHMENBESCHLUSS DES RATES zur Bekämpfung des sexuellen Missbrauchs und der sexuellen Ausbeutung von Kindern sowie der Kinderpornografie und zur Aufhebung des Rahmenbeschlusses 2004/68/JI des Rates {SEK(2009) 355} {SEK(2009) 356} DE DE BEGRÜNDUNG 1. KONTEXT DES VORSCHLAGS • Gründe für den Vorschlag und Zielsetzung Sexueller Missbrauch und sexuelle...»

«Zentrum für Europäische Integrationsforschung Center for European Integration Studies Rheinische Friedrich Wilhelms-Universität Bonn Discussion Paper Anatolij Ponomarenko Die europäische Orientierung der Ukraine Dekret des Präsidenten der Ukraine über die Strategie der Integration der Ukraine in die Europäische Union Partnerschaftsabkommen zwischen der EU und der Ukraine C 39 Dr. Anatolij Ponomarenko, geboren 1947, ist außerordentlicher und bevollmächtigter Botschafter der Ukraine in...»

«Forschungsarbeiten aus dem Verkehrswesen Band. Harald Trautsch, MSc eCall Studie 2007/2008 Thanks to Caroline Mayrhofer and Robert L. Martin for their assistance on the English version Bundesministerium für Verkehr, Innovation und Technologie Wien 2008 eCall Studie 2007 / 2008, Harald Trautsch, MSc  Kurzzusammenfassung Das europäische Notrufsystem eCall soll nach seiner Einführung pro Jahr etwa 2.500 Menschen nach Verkehrsunfällen das Leben retten und die Schwere der Verletzungen...»

«12-10714-shl Doc 25 Filed 02/26/12 Entered 02/27/12 00:17:40 Imaged Certificate of Notice Pg 1 of 126 B9F (Official Form 9F) (Chapter 11 Corporation/Partnership Asset Case) (12/11) Case Number 12−10714−shl UNITED STATES BANKRUPTCY COURT Southern District of New York Notice of Chapter 11 Bankruptcy Case, Meeting of Creditors, & Deadlines A chapter 11 bankruptcy case concerning the debtor listed below was filed on February 21, 2012. You may be a creditor of the debtor. This notice lists...»

«1 printed from www.TartCity.com by Stella Duffy The Room of Lost Things by Stella Duffy Chapter One Winter. Monday morning. A sofa is placed at right angles to the road, it blocks a third of the footpath and people make their way around it in both directions, one way hurrying for the bus, the other for the train. For the most part they do not complain for the most part, a sofa in the middle of the street is the least of their worries. It is raining, it is cold, it is January and another year...»

«659 Changing Polar Regions 25th International Congress on Polar Research March 17-22, 2013, Hamburg, Germany German Society for Polar Research Edited by Eva-Maria Pfeiffer, Heidemarie Kassens, Mirko Scheinert, Ralf Tiedemann, and Members of the DGP Advisory Board Alfred-Wegener-Institut Helmholtz-Zentrum für Polarund Meeresforschung D-27570 BREMERHAVEN Bundesrepublik Deutschland ISSN 1866-3192 Hinweis Notice Die Berichte zur Polarund Meeresforschung The Reports on Polar and Marine Research are...»

«THE BELLE OF THE BARLEY-MOW; OR, THE WOOER, THE WAITRESS AND THE WILLIAN. BY H. T. ARDEN AUTHOR OF THE ARMOURER'S DAUGHTER, PRINCESS CHARMING, ETC., ETC. THOMAS HAILES LACY, 89, STRAND, LONDON. THE BELLE OF THE BARLEY-MOW, OB, THE WOOER, THE WAITRESS, AND THE WILLIAN. SCENE FIRST.— Exterior of the Barley-Mow inn, R.— practical door, small tables and benches, one table near front—VILLAGEBS are discovered drinking, TODDY waiting on them—he comes down. SONG. AIR.— He's a pal o' mine....»

«A ndrews U niversity Sem inary Studies, V ol. 46, N o. 1, 21-43. C opyright © 2008 A ndrew s U niversity Press.THE EXODUS MOTIF IN REVELATION 15–16: ITS BACKGROUND AND NATURE LASLO GALLUS Belgrade Theological Seminary Belgrade, Serbia In the last century, considerable attention has been given to the use of the OT in the NT. However, the book of Revelation seemed to be neglected up to the 1980s in comparison with the rest of the NT books.1 Thus E. Schüssler Fiorenza could say that “a...»

«Theodore W. Wilson, James D. Atkinson, Claire L. Cooke, Kevin Back, Aine Munroe, Vicky Fawcett, Sarah Gilks, Dikshitkumar Khamar, Oliver J. Cooke, Richard Dowling, Laura O’Shea, Devi Di Tomasso, Linda Seton, The conference began with two plenary talks, the first delivered by Michael F. Doherty of the University of Santa Barbara, California whose topic was “Predicting crystal growth rates and shape evolution for molecules of realistic API complexity”. The speaker started by summarising...»





 
<<  HOME   |    CONTACTS
2016 www.abstract.xlibx.info - Free e-library - Abstract, dissertation, book

Materials of this site are available for review, all rights belong to their respective owners.
If you do not agree with the fact that your material is placed on this site, please, email us, we will within 1-2 business days delete him.